Hívogató:
Az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem Délvidéki Körének egyik fontos célja, hogy a széthullott Jugoszlávia magyar értelmisége – különböző országokba tagoltsága ellenére – ismét találjon módot az együttműködésre. Ehhez kíván szerény segítséget nyújtani Szabadegyetemünk. Az 1994-ben Szlovéniában, majd 2003-ban a szerbiai Vajdaságban tartott konferenciáink után most első ízben tartunk Akadémiai Napokat Horvátországban, az Eszék melletti Bizovácon. A 2008. április 27-től május 3-ig megrendezésre kerülő konferencia résztvevői megismerkedhetnek az ottani magyarok történetével, mai helyzetével a tragikus polgárháború következményein túllépő, új, fejlődő Horvátországban.

Tanácskozásunk fő témája azonban a jövő lesz, pontosabban a magyarság jövője. Azt vizsgáljuk, hogy a jelenlegi világhelyzet és az Európai Unió milyen esélyeket biztosít, vagy biztosíthat a mi jövőnk számára, amelyről merészen azt állítjuk, hogy azé lesz, aki azt „megműveli”. Vajon képesek vagyunk arra, hogy – Kölcsey szellemében – a jövő mesterei lehessünk?

Az előadások, pódiumviták, beszélgetések, az igemagyarázatok és a kulturális műsor mellett elegendő időt szentelünk a magyarok által is lakott vidék megismerésére. Ellátogatunk a régió fővárosába, Eszékre, ahol megismerkedünk a nevezetes várossal és a Horvátországi Magyar Oktatási és Művelődési Központtal. Egész napos körút vezet a Drávaszögbe és Szlavónia két ősi, sajátos nyelvjárású magyar falvába.

Drávaszögnek nevezzük a Duna és a Dráva közötti területet, ahol a honfoglalás óta élnek magyarok, amely a történelmi Baranya vármegye, ma a Horvát Köztársaság része. Homogén nyelvi környezetben ott él a horvátországi magyarság egyharmada. A másik kétharmad az ország egyéb területein szórványokban található. A Duna közeli részeken enyhe dombok találhatók. Ezeken már a rómaiak gazdag szőlőkultúrát honosítottak meg, s ez a hagyomány azóta sem szakadt meg. A terület déli részén, a síkságon gabonát termesztettek. A folyók kiöntéseiben, a sok tóban intenzív halászat folyt emberemlékezet óta. Amilyen gazdagon megáldott a vidék természeti javakkal, múltja is annyira nevezetes. A magyar egyház- és művelődéstörténet számos rangos fejezetét ezen a vidéken kezdték írni. érdemes lapozni bennük, s megismerni azokat az embereket, akik évszázadok óta ebben a széljárta térségben őrzik magyarságukat, hitüket és múltjuk emlékeit!

Az áldozócsütörtöki istentisztelet helyszínéül a hercegszöllősi református templomot választottuk, amelynek restaurálását végzik. A hely a Református Egyház történetében jelentős szerepet játszott: a 430 éve kinyomtatott Hercegszöllősi Kánonokról előadást fogunk hallani.

A Bizovác határában épült fürdőszálloda kényelmes, együttes elhelyezést biztosít mindannyiunk számára. Programunkat úgy állítottuk össze, hogy a délutánok többségében az uszoda, a termálfürdő, a szaunák s az élményfürdő élvezésére is maradjon idő

Programfüzet 2008