KIK VAGYUNK

AZ EURóPAI PROTESTáNS MAGYAR SZABADEGYETEM (EPMSZ) BARÁTI TáRSASÁGA

Az EPMSZ 1969-ben alakult meg és 1972 óta svájci egyesületként működik, székhelye Bázel. 1996 februárjában Budapesten létrejött magyarországi testvérszervezete, az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem Egyesület, amelyet a Fővárosi Bíróság nyilvántartásba vett. 2000 januárjában Marosvásárhelyen megalakult az EPMSZ Erdélyi Köre.


Mi az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem (EPMSZ)?

Az EPMSZ civil szervezet, amelyet Nyugat-Európában élő protestáns, egyben ökumenikus gondolkodású magyar értelmiségiek 1969-ben vallásos, tudományos és kulturális célok megvalósítására alapítottak.

Kik tartják fenn, kiktől függ az EPMSZ?

A Szabadegyetemet fenntartó jogi személy „Az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem Baráti Társasága” elnevezésű svájci egyesület. Ez a svájci Polgári Törvénykönyv előírásai szerint, tagjai sorából a közgyűlésen kétéves időtartamra megválasztott elnökség irányítása alatt áll, és mind egyházaktól, egyházi szervezetektől, mind politikai pártoktól vagy más világi csoportosulásoktól független.


Kik az EPMSZ tagjai?

Kezdetben a tagok a Kárpát-medencén kívül (főként Nyugat-Európa különböző országaiban) élő magyar vagy magyar származású, többségükben református vagy evangélikus vallású értelmiségiek voltak. Később a tagság Magyarországon és a szomszédos államokban élőkkel bővült. Tagként felvehetők nemzeti és felekezeti hovatartozástól függetlenül azok a természetes személyek, akik az EPMSZ céljaival, alapelveivel egyetértenek és tevékenységét támogatják.

Milyen célokat követ az EPMSZ?


A Szabadegyetem célja a magyarságot érintő kérdések tanulmányozása, a magyar kultúra, a magyarság vallási, tudományos és művészeti értékeinek ápolása Európa különböző országaiban élő, magyar értelmiségiek körében. Az egymástól elszakított, vagy távol élő magyarok között e szellemi kincseken alapuló kapcsolatok létesitése illetve fejlesztése.

Milyen tevékenység szolgálja e célok megvalósítását?

Találkozók és előadások rendezése

Az EPMSZ évente egyszer, április vagy május havában - legtöbbször áldozócsütörtök hetében - különböző helyszíneken u.n. "Akadémiai Napok"-at rendez. E tanulmányi héten a szakemberek előadásai, a kerekasztal-viták és a munkacsoportok, az egyetemes emberi, kivált a magyarságot érintő kérdésekkel foglalkoznak, különös tekintettel korunk tudományos, teológiai és kulturális kihívásaira.

A találkozók spirituális és művészi programjai a protestantizmus szellemi értékeinek elmélyítését és az ökumenikus gondolat fejlesztését, valamint a magyar irodalom, zene, színház, film- és képzőművészet jobb megismerését szolgálják.

A Kárpát-medencei társ-szervezetek is rendszeresen tartanak tanulmányi napokat, vagy előadásokat, vita-esteket. Az EPMSZ magyarországi egyesülete – a Magyar Pax Románával közösen – havonta tart összejöveteleket, ahol főként aktuális társadalmi kérdéseket vitat meg.

Könyvkiadás

Az EPMSZ 1977 óta ad ki könyveket. Eddigi, több mint hetven kiadványával, a legnagyobb nyugat-európai magyar kiadónak számít. A kiadói tevékenység a nagy múltú Erdélyi Szépmíves Céh példájára létrehozott Könyvbarátok Körére épült. A Kör tagjai a kiadványokat kedvezménnyel kapják meg, s az átvételi kötelezettség vállalásával teszik lehetővé, hogy a könyveket ajándékként vagy igen kedvező áron juttassa el az EPMSZ könyvtárakhoz, tanintézetekhez és a határon túli magyar kisebbségekhez.

A rendszerváltozás előtt főként Magyarországon meg nem jelentethető könyveket adott ki. Az otthoni lehetőségek kibővülésével már csak nagyon indokolt esetben jelentet meg az EPMSZ újabb köteteket. 2009-töl 2015-ig viszont "évkönyvet" adott ki. Ez főként az előző esztendő Akadémiai napjain, valamint a társegyesületeknél elhangzott legjobb előadásokat tartalmazta. Az EPMSZ a Könyvbaráti Kör minden tagjának megküldi kiadványait.

Milyen szellemiség vezeti az EPMSZ-t tevékenységében?

Az alapítókat a nagy magyar gondolkodó, Bibó István példája lelkesítette, emellett kezdetben Cs. Szabó László író, az EPMSZ tiszteletbeli elnöke, késöbb Vályi Nagy Ervin teológiai professzor, tanácsadó lelkész munkássága formálta az EPMSZ szellemiségét. Ez a szellemiség jellemzi találkozóit, amelyen a résztvevők baráti közösséget alkotnak, örülnek az együttlétnek, az együtt gondolkodás, a meditáció és a beszélgetés, az egymás meghallgatása révén tanulás, az eszmecsere lehetőségének, anélkül, hogy egyéni nézeteiket, saját alapállásukat fel kellene adniuk.

Miben áll ez a szellemiség?

Ezt nem könnyű pontosan meghatározni. Leginkább azokban az irányelvekben mutatkozik meg, amelyeket az EPMSZ igyekszik a gyakorlatban megvalósítani, és amelyeket tagjaitól és a tanulmányi hetek résztvevőitől egyaránt elvár. Ezek így írhatók körül:

Az EPMSZ tevékenységében az ószövetségben (3Móz 19,18) már megadott, Krisztus által általános érvényre emelt parancsot igyekszik követni: „Szeresd felebarátodat, mint magadat” (Mt. 22,39), annak a tanításnak szem előtt tartásával, mely szerint: „Az én Atyám házában sok hajlék van” (Jn. 14,2)

Az EPMSZ a protestantizmusnak a lelkiismereti szabadságért síkra szálló hagyományaira kíván építeni. Különösen az 1568-ban a vallásszabadságot törvénybe iktató tordai országgyűlés példamutatását tartja szem előtt, mint a felvilágosodás, az emberi szabadságjogok megvalósításának irányadó alapját.
A protestantizmus értékvilágához való kapcsolódás mellett a Szabadegyetem jellemzője az ökumenikus nyitottság a más meggyőződésűek felé. Az Alapszabály 3. §-a értelmében az EPMSZ napi politikával nem foglalkozik. Miközben tanulmányi munkája kiterjed a magyarság és az egész emberiség sorskérdéseire, a napi politikát minden lehető módon száműzni kívánja tevékenységéből, kivált a találkozók programjából és vitáiból. Tagjai a demokrácia alapelveit vallják. Következésképpen sem tagként, sem találkozóinak résztvevőjeként nem fogadja el azt, aki szélsőséges, demokráciaellenes, faji vagy nemzeti diszkriminációt, kirekesztést hirdető eszmék híve, más népek vagy fajok ellen gyűlöletet szít.
A Szabadegyetem elsősorban – de nem kizárólag – értelmiségieket szólít meg, nem kíván tömegeket vonzani, nem kínál könnyű szórakozást, hanem gondot fordít a színvonalra. Nem tartja magát azonban zárt elit-társaságnak, hanem nyitott mindazok felé, akik készek tanulni másoktól. A keresztény elkötelezettségből fakad, hogy közösséget épít, a találkozókon testvéri figyelemben részesíti azokat is, akik segítségre szorulnak az aktív részvétel, a kommunikáció, a beilleszkedés tekintetében, kivált a fiatal, az idős vagy fogyatékos résztvevőket.

Mik az EPMSZ jövőbeli feladatai, kivált a Kárpát-medence országaiban?

A Szabadegyetemnek, mint a nyugati magyar diaszpóra szellemi műhelyének jelentős kisugárzása volt és van a nyugat-európai, sőt az amerikai magyar szellemi élet felé. 1990 óta erősödött ez a kisugárzás Magyarország és az utódállamok magyar értelmisége irányába, bár kétségtelen, hogy az EPMSZ a Kárpát-medencében csak a kicsiny mustármag szerepére törekedhet. Amíg azonban az anyaországi és a kisebbségi magyarság körében nagy a megosztottság, a Szabadegyetem fontos feladatának tekinti a béketeremést (v.ö. Mt. 5,9), szabad, független fórum fenntartását, amelyen az ellenfelek nem ellenségek és kölcsönös megértésre törekedve szolgálják a magyarság felemelkedésének ügyét. A nyugati magyar diaszpóra körében erősíteni kívánja a magyar kultúrát és a tömbmagyarsággal való közösség érzését. Ezt elsőrendűen szolgálják találkozói, hiszen itt együtt vannak a nyugati, a magyarországi, valamint az utód-államokbeli magyar értelmiség képviselői.

A keresztény felekezetek egymáshoz való közeledése érdekében pedig működésével, példájával tovább kívánja szolgálni az ökumené ügyét. Ennek jegyében kötött együttműködési megállapodást a testvéri katolikus magyar értelmiségi szervezettel, a Magyar Pax Romanaval (MPR) és az Európai Magyar Evangéliumi Ifjúsági Konferenciával (EMEIK).

Milyen szervezetre támaszkodhat e sokfelé ágazó munkában a Szabadegyetem?

Az 1969-ban alapított EPMSZ svájci egyesületként működik, alapszabály szerinti székhelye Bázel, ami több korábbi elnökének és elnökségi tagjának lakóhelye, ahol kiadványai terjesztését, az adminisztrációt, a pénzügyeket intézték valamint a raktára is volt. A magyarországi rendszerváltozás után a könyvterjesztés, a raktározás és az adminisztráció egy része átkerült Budapestre. A találkozók megszervezésével kapcsolatos adminisztratív feladatokat továbbra is Svájcban, jórészt Zürichben látja el az elnökség által kijelölt bizottság, illetve a titkár.
1996-ban megalakult az EPMSZ magyarországi testvérszervezete, az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem Egyesület (EPMSZ-E) Budapest székhellyel. Mindkét szervezet rendelkezésére áll a titkár, kivált pedig a könyveink terjesztését, árusítását segítő Huszár Gál Evangélikus Könyvesbolt Budapesten, a Deák téren.
2000-ben Marosvásárhelyen létrejött az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem Erdélyi Köre, mely időközben egyesületté alakult Erdélyi Magyarok az Európai Protestáns Kultúráért Egyesület néven. Működését a svájci EPMSZ szellemében folytatja; ügyintézéséről maga gondoskodik.
Időközben megalakult az EPMSZ Délvidéki, Felvidéki és Kárpátaljai Köre is. Az EPMSZ Délvidéki Köre Vajdasági Magyarok az Európai Protestáns Kultúráért Egyesület néven került bejegyzésre, az EPMSZ Felvidéki Köre Szlovákiai Magyar Protestáns Oktatási és Közművelődési Egyesület néven, míg az EPMSZ Kárpátaljai Köre Kárpátaljai Magyarok Protestáns Tudományos Egyesülete elnevezésen. A magyarországi szervezet feltett szándéka, hogy ezekkel, a regionális szervezetekkel elsősorban konkrét akcióprogramokban együttműködjön.

Milyen anyagi eszközökkel rendelkezik az EPMSZ?

A Szabadegyetemet elsősorban tagjai tartják fenn a közgyűlés által megállapított éves tagdíj, valamint önkéntes hozzájárulások befizetésével. További forrás a könyvárusításból és a találkozók megrendezéséből befolyó nettó bevétel (amire csak kivételes esetben számíthatnak). Egyes találkozók ráfizetésének csökkentése, illetve határon túli magyar értelmiségiek részvételének elősegítése céljából alkalmanként külső szponzorok is támogatták anyagilag az EPMSZ-t, így az első években a Svájci Protestáns Egyházak Szövetsége (Bern), majd 1990 után a Friedrich Naumann Alapítvány, a Soros Alapítvány (Budapest), az Európai Unió budapesti irodája és a budapesti Protestáns Fórum, továbbá a Magyarországi Református és az Evangélikus Egyház. A Magyarországi Evangélikus Egyház évek óta rendszeresen járul hozzá a találkozók költségeihez.

Az EPMSZ tevékenységét több barátja és vezetőségi tagja támogatta és támogatja önkéntes hozzájárulással, nevüket itt nem sorolhatjuk fel. Egy nagy összeget a Szabadegyetemnek adományozó, azóta elhunyt svájci hölgy nem kívánta nevét felfedni. Egy másik, szintén elhunyt támogatónk, Dr. Waltraud Balla berlini orvosnő emlékét viszont jelentős adományán felül egy róla elnevezett alapítvány is őrzi.

Hangsúlyozni kell, hogy az EPMSZ vezetőségi tagjai és munkatársai a szervezet adminisztratív és szervezési munkáit három évtizeden át önként, minden ellenszolgáltatás nélkül látták el, s ezzel kapcsolatos kiadásaikat, útiköltségüket is maguk fedezték.

Milyen címen érhető el az EPMSZ?

Az EPMSZ nem rendelkezik saját irodával vagy adminisztratív székhellyel, a mindenkori elnök és alelnök címén érhető el.
Jelenlegi elnöke Jaskó Tamás, címe: 16 Melrose Place, Watford WD17 4LN, England Tel. +44-1923-240-796, e-mail elérhetősége: jasko.tamas@epmsz.eu
További címeink itt találhatók: Vezetőség