Akadémiai Napok Berekfürdő

2014. május 26 - május 31

Nemzedékváltások

Miközben szokásaink, ismereteink, nyelvünk és kultúránk döntő többségét elődeinktől örököljük és utódainkra hagyjuk örökül, emberemlékezet óta ismerős a csalódás: nem értünk szót a szüleinkkel és nem értünk szót a gyermekeinkkel.
Ugyanakkor mindenki számára ismerős a csodálkozás: sosem látott emberekkel fedezhetünk fel közös nemzedéki élményeket. Lódenkabát, mackónadrág, csőbútor, londoni 6:3 - mindezek valódi közösséget teremthetnek néhány pillanat alatt.
Az Akadémiai Napok idei rendezvénye ezt a kettős élményt fogja körüljárni.
Teológiai, pszichológiai, történelmi, szociológiai és irodalmi előadások beszélnek majd arról, hogy hogyan születik meg egy-egy nemzedék közössége, s van-e esélye (és kedve) nagyszülőknek, gyermekeknek és unokáknak arra, hogy meghallják és megértsék egymás szavát. Szeretettel várja régi barátaink és újabb kedves érdeklődők jelentkezését 44-ik Akadémiai Napjaira március 31-ig

az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem Elnöksége

Érdeklődés, jelentkezés (március 31-ig):

Haraszti Dóra, Oltalom Szeretetszolgálat, H-4400 Nyíregyháza, Kassa köz 3.
Telefon: +36 42 500 946,
e-mail: oltalom@lutheran.hu

Letölthető dokumentumok: Műsorfüzet (PDF) vagy Elektronikus jelentkezési lap

Akadémiai Napok Liebfrauenberg (Elzász)
2013. május 6 - 11

A bázeli székhelyű Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem 2013. május 6-11. között Elzászban, a liebfrauenbergi evangélikus tanulmányi központban tartja idei Akadémiai Napjait. A konferencia témáját: Többnyelvűség – belső gazdagodás, a helyszín, a kétnyelvű Elzász is kínálja.

A határon túli területeken a többségi nyelv – kisebbségi nyelv dimenzióban merül el a többnyelvűség problematikája. Magyarországon általában inkább a világnyelvek megtanulásában jelentkező hiányosságok aggasztóak. Közhelyszerűen megfogalmazódik az állítás, hogy a magyarok, úgy általában, nehezen tanulnak nyelveket. Ha kutatási adatokat vizsgálunk, már nyilvánvaló, hogy ebben a kérdésben is nagyok a társadalmi különbözőségek

Magyarországon csakúgy, mint a kisebbségben élő magyarság körében, a jó anyagi háttérrel rendelkező családok igyekeznek biztosítani, hogy gyermekeik mind a világnyelveket, mind a többségi nyelvet megtanulva a legjobb lehetőséghez jussanak szellemi és anyagi felemelkedésükhez. Mégis, a szomszédállamokban a magyar tannyelvű gimnáziumok tanulóinak egy része nem tanulja meg a többségi nyelvet a sikeres érettségihez szükséges szinten. Vizsgálatra szorul a kérdés: veszélyezteti-e a magyar identitást a többségi államnyelv elsajátítása? Nem az szolgálja-e jobban a magyar nemzetiség megmaradását szülőföldjén, ha nyelvi téren is kiállja a versenyt a többséghez tartozókkal? Másrészt a magyarországi viszonyokat nézve, vajon nem akadálya-e a magyarok külföldi érvényesülésének, kedvező „imázsának” az idegen nyelv(ek) tudásának hiánya? És általában jelent-e belső gazdagodást, szellemi gyarapodást az egyénnek, ha több nyelven beszél?

Az Akadémiai Napok szervezői e kérdésre már válaszoltak azzal, hogy a „többnyelvűség” mellé a címben a „belső gazdagodást” illesztették. Ugyanakkor ahhoz, hogy a többnyelvűség ne nyelvtörvényeket, tiltásokat, erőszakos nyelvi asszimilációt jelentsen, félelemmentes gondolkodásra, szabad eszmecserére, és mindenekelőtt a másik (anyanyelve) iránti kíváncsiságra és tiszteletre van szükség. Ebben a légkörben készülünk a sokhelyt fájdalmasan nélkülözött, civilizált dialógusra, ami nélkül nincs élő, működő demokrácia. Fontosnak tartjuk a különböző nézeteket vallók közti párbeszédet, amire találkozóinkon, bármily csekély is legyen azok hatása, alkalmat akarunk adni.

E kérdésekkel való foglalkozás, s a kétnyelvű Elzász viszonyainak megismerése mellett szokás szerint reggeli áhítatok, irodalmi és zenei esték, ökumenikus istentisztelet és strasbourgi kirándulás gazdagítják tanulmányi hetünket, amelyre szeretettel hívjuk érdeklődő, a magyarság sorsáért, felemelkedéséért felelősséget érző barátainkat, magyar testvéreinket

Letölthető dokumentumok: Műsorfüzet (PDF) vagy Elektronikus jelentkezési lap

Akadémiai Napok Félixfürdő

2012. május 14 - május 19

Az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem 2012. május 14. és 19. között, a Nagyvárad melletti Félixfürdőn rendezi meg soron következő Akadémiai Napjait Nemzeti önkép és szomszédság címmel. Erre a témára egyszerre igaz, hogy évtizedek, sőt évszázadok óta tépelődünk rajta s hogy újra és újra a körmünkre ég. Mindez kétszeresen is arra kötelez bennünket, hogy az unalmas, üres, vagy álszent szólamok helyett őszinte, pontos és érzékletes válaszokat adjunk a felvetett kérdésekre. Ebben lesznek segítségünkre a meghívott előadók: teológusok, történészek és irodalmárok, szociológusok és néprajzosok Erdélyből és a Partiumból, a Felvidékről és a Délvidékről, Magyarországról, Nyugat-Európából és az Egyesült Államokból.

Célunk az, hogy a rövid teológiai, történeti és irodalmi alapvetés után a jelen és a jövő felé fordítsuk a beszélgetések irányát. Ebből a szempontból különösen érdekes lehet az erdélyi, magyarországi és Nyugat-európai fiatal értelmiségiek kerekasztal-beszélgetése a konferencia zárónapján.

A kulturális programok – amelyek mindig is jellemezték az EPMSZ Akadémiai Napjait –, most különösen is részei lesznek a választott téma feldolgozásának: mit tartanak magukról azok a nemzetek, amelyek itt, a Kárpát-medencében „szomszédságra vannak ítélve”? Minden kedves érdeklődő barátunkat szeretettel várja Akadémiai Napjaira

Letölthető dokumentumok: Műsorfüzet (PDF) vagy Elektronikus jelentkezési lap

6. Magyar Ökumenikus Találkozó Balatonszárszón

2011 április 26 - május 1

A Magyar Pax Romana, az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem és az Európai Magyar Evangéliumi Ifjúsági Konferencia rendezésében 2011 április 26 és május 1 között szervezzük a 6. Magyar Ökumenikus Találkozót Balatonszárszón

A találkozó témája: Kihívások és felelősségek
A magyar társadalom rengeteg kollektív és s egyéni kihívása közül hármat választottunk ki:

• Bibó István örökségének sorsát
• a politikai megosztottságot és
• az ország mentálhigiénés helyzetét

Igyekeztünk a délelőtti előadásokra a témák legjobb szakértőit meghívni. Minden előadáshoz 2-3 korreferens is hozzászól. A délutánokon egy új módszerű csoportmunkára hívjuk a résztvevőket.
Természetesen szó lesz az ökumené mai helyzetéről is.
Programunkban tihanyi és füredi kirándulás szerepel és vendégünk lesz Kányádi Sándor a Kalákával, valamint hallhatjuk Visky András: „Julia“ című monodrámáját - Dér Denise előadásában.
Áhítatok és ökumenikus istentiszteletek ölelik körül a 6. Magyar Ökumenikus Találkozót.

A találkozó megnyitására délután 17:00 órakor kerül sor, de az EPMSZ tagjait már 13:30 órára várjuk az esedékes tisztújító közgyűlésre!

A műsorfüzet (PDF) vagy elektronikus jelentkezési lap ide, vagy a bal oldali sávra kattintva olavasható.

Akadémiai Napok Nyíregyháza
2010 május 9 - május 15

Az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem 2010. május 9-15. között 40-ik alkalommal rendezi meg Akadémiai Napjait.
A csaknem egyhetes konferenciára a Nyíregyháza melletti Sóstófürdő parkos üdülőtelepén, festői környezetben, tisztavízű tó és élményfürdő közelében kerül sor, témája: A szolidaritás ideje.
Nem közismert az, hogy Nyíregyháza az egyházi és társadalmi segítés és gondoskodás terén az ország egyik mintavárosa. A szokásos előadások, kerekasztal-beszélgetések, vitacsoportok mellett a program fontos részét alkotja az evangélikus és a református egyház által fenntartott, példamutató emberi szolidaritásról tanúskodó szeretetotthonok meglátogatása.

A helyszín módot nyújt egy beregszászi és munkácsi kirándulásra, egyben kárpátaljai testvéreink és testvérszervezetünk iránti szolidaritásunk kifejezésére. A Szabadegyetem történetében először szervezünk egésznapos kirándulást Kárpátaljára. Áldozócsütörtökön a beregszászi református templomban tartunk ökumenikus istentiszteletet, megtekintjük a város magyar intézményeit, majd megcsodáljuk a műgonddal restaurált munkácsi várat, és védője, Zrínyi Ilona emléktábláját.

A hét gazdag kulturális programján Sebestyén Márta zenész barátaival, a nagyhírű nyíregyházi Cantemus kórus és Kovács László Attila evangélikus lelkész, orgonaművész hangversenye, Berecz András mesemondó és Pregitzer Fruzsina színművésznő előadóestje, valamint Fodor Edina színművésznő Krúdy Gyula emlékének szentelt műsora szerepel.

Az önköltséget vállaló jelentkezők számára szombaton külön kirándulást szervezünk, mely a régió néhány más nevezetességének megismerését is lehetővé teszi, mint: a Báthoryak városa, Nyírbátor, a két pompás gótikus templommal, a nagykállói zsidó és a máriapócsi görög katolikus zarándokhely, a bájos tiszaháti, erdőháti gyümölcsösök és kertek, a tarpai száraz- és a túristvándi vízimalom, a dió-ligetek a Tisza partján, Szatmárcseke a kopjafás temetőjével és a Kölcsey síremlékkel. És még nem is említettük a Nyírség gasztronómiai különlegességeit, amelyek felől Krúdy Gyulát javasoljuk előzetes kalauzul választani.

A műsorfüzet (PDF) vagy elektronikus jelentkezési lap ide, vagy a bal oldali sávra kattintva olavasható.

Akadémiai Napok St. Georgen (Karintia, Ausztria)
2009 április 27 - május 3

Jubileumi hívogató

Az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem 2009 tavaszán negyven éves fennállását ünnepelheti. Ami egy hazai szervezet számára nem tűnik nagy időnek, az egy különböző országokban, emigrációban élő, főként 56-os menekültekből álló kis csoport szellemi társulása számára csodaszámba megy. Isten iránti hálával tekintünk vissza az 1969-ben Bolzano/Bozen vidékén alapított Szabadegyetem négy évtizedes működésére.

És hálával emlékezünk az alapítókra, sokéves társainkra, tanítóinkra, írókra, gondolkodókra, kulturális munkásokra, kik közül számosan nincsenek már köztünk, de szellemiségük formálja, segíti a jubiláló Szabadegyetem további életét. Amikor az alapítókra emlékezünk, azt vizsgáljuk, milyen örökséget hagytak utódaikra, ránk, akik igyekszünk munkájukat az ő szellemükben folytatni. Miben áll az a hagyaték, amelyhez szeretnénk hűek maradni, nem személyek, nagy nevek iránti hűségből, hanem mert az elmúlt 40 év igazolta: a Szabadegyetemnek addig van létjogosultsága, amíg megmarad az alapítók által elképzelt független szellemi műhelynek, mely a magyar protestantizmus toleráns hagyományaira épít, ökumenikus nyitottsággal a más meggyőződésűek felé.

Hogyan, mire használjuk fel azt a gazdag kulturális tudást, amelyet négy évtized Akadémiai Napjainak előadói és kereken 70, a Szabadegyetem által kiadott könyv szerzői ránk hagytak? Hogyan tudjuk ezt az örökséget aktuális igényeinkhez igazítani, újrafogalmazni, nemzetünk – és az emberiség – javára hasznosítani?

Akadémiai Napok 2008 április 27 - május 3

Az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem Délvidéki Körének egyik fontos célja, hogy a széthullott Jugoszlávia magyar értelmisége – különböző országokba tagoltsága ellenére – ismét találjon módot az együttműködésre. Ehhez kíván szerény segítséget nyújtani Szabadegyetemünk. Az 1994-ben Szlovéniában, majd 2003-ban a szerbiai Vajdaságban tartott konferenciáink után most első ízben tartunk Akadémiai Napokat Horvátországban, az Eszék melletti Bizovácon. A 2008. április 27-től május 3-ig megrendezésre kerülő konferencia résztvevői megismerkedhetnek az ottani magyarok történetével, mai helyzetével a tragikus polgárháború következményein túllépő, új, fejlődő Horvátországban.

Tanácskozásunk fő témája azonban a jövő lesz, pontosabban a magyarság jövője. Azt vizsgáljuk, hogy a jelenlegi világhelyzet és az Európai Unió milyen esélyeket biztosít, vagy biztosíthat a mi jövőnk számára, amelyről merészen azt állítjuk, hogy azé lesz, aki azt „megműveli”. Vajon képesek vagyunk arra, hogy – Kölcsey szellemében – a jövő mesterei lehessünk?

Az előadások, pódiumviták, beszélgetések, az igemagyarázatok és a kulturális műsor mellett elegendő időt szentelünk a magyarok által is lakott vidék megismerésére. Ellátogatunk a régió fővárosába, Eszékre, ahol megismerkedünk a nevezetes várossal és a Horvátországi Magyar Oktatási és Művelődési Központtal. Egész napos körút vezet a Drávaszögbe és Szlavónia két ősi, sajátos nyelvjárású magyar falvába.

Drávaszögnek nevezzük a Duna és a Dráva közötti területet, ahol a honfoglalás óta élnek magyarok, amely a történelmi Baranya vármegye, ma a Horvát Köztársaság része. Homogén nyelvi környezetben ott él a horvátországi magyarság egyharmada. A másik kétharmad az ország egyéb területein szórványokban található. A Duna közeli részeken enyhe dombok találhatók. Ezeken már a rómaiak gazdag szőlőkultúrát honosítottak meg, s ez a hagyomány azóta sem szakadt meg. A terület déli részén, a síkságon gabonát termesztettek. A folyók kiöntéseiben, a sok tóban intenzív halászat folyt emberemlékezet óta. Amilyen gazdagon megáldott a vidék természeti javakkal, múltja is annyira nevezetes. A magyar egyház- és művelődéstörténet számos rangos fejezetét ezen a vidéken kezdték írni. Érdemes lapozni bennük, s megismerni azokat az embereket, akik évszázadok óta ebben a széljárta térségben őrzik magyarságukat, hitüket és múltjuk emlékeit!

Az áldozócsütörtöki istentisztelethelyszínéül a hercegszöllősi református templomot választottuk, amelynek restaurálását végzik. A hely a Református Egyház történetében jelentős szerepet játszott: a 430 éve kinyomtatott Hercegszöllősi Kánonokról előadást fogunk hallani.

A Bizovác határában épült fürdőszálloda kényelmes, együttes elhelyezést biztosít mindannyiunk számára. Programunkat úgy állítottuk össze, hogy a délutánok többségében az uszoda, a termálfürdő, a szaunák s az élményfürdő élvezésére is maradjon idő.