Alapszabály





AZ EURÓPAI PROTESTÁNS MAGYAR SZABADEGYETEM (EPMSZ)
BARÁTI TÁRSASÁGA ALAPSZABÁLYA



I. A Társaság neve, célja és székhelye

    1.§. "Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem Baráti Társasága" néven a Svájci Polgári Törvénykönyv (Schweizerisches Zivilgesetzbuch, rövidítve:ZGB) 60. és következõ szakaszai értelmében vallásos, tudományos és kulturális feladatok megvalósítására egyesület áll fenn.
    2.§. A Társaság célja a magyar kultúra és a magyarság szellemi kincseinek ápolása Európa különbözõ országaiban élõ magyar, vagy magyar származású értelmiségiek körében, a magyarságot érintő kérdések tanulmányozása, különös tekintettel a magyar protestantizmus szellemi értékeire és az ökumenikus gondolat fejlesztésére.
    3.§. A Társaság mindennemű politikai párttól, csoportosulástól vagy szervezettől független és napi politikával nem foglalkozik; tagjai a demokrácia alapelveit vallják.
    4.§. A Társaság Európa különböző országaiban élő magyar és magyar származású értelmiségieknek és a magyar kultúra támogatóinak alkalmat nyújt rendszeres találkozásra és szabad véleménycserére; ápolja és fejleszti a közöttük fennálló kapcsolatokat. E célok megvalósítását szolgálja az
    "Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem" (rövidítve: EPMSZ)
    • németül: Evangelische Akademie für Ungarn in Europa
    • franciául: Académie Évangélique Hongroise en Europe
    • angolul: Protestant Academy for Hungarians in Europe
    • holland-flamand nyelven: Hongaarse Protestantse Volksuniversiteit in Europa
    • svédül: Ungerska Protestantiska Folkuniversitetet i Europa
    alapítása és fenntartása. A szabadegyetemi tevékenység felöleli évente, lehetőleg váltakozó helyen, akadémiai napok tartását, hétvégi találkozók, előadások rendezését, valamint a tanulmányi munkát és az arról való tudósítást.
    5.§. Céljainak megvalósítására a Társaság könyvkiadással és könyvterjesztéssel is foglalkozik, Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem kiadó néven. A kiadói és könyvterjesztői tevékenység előmozdítására működteti az "Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem Könyvbarátainak Köré"-t (röviden: Könyvbarátok Köre).
    6.§. A tanulmányi munka és a könyvkiadás és -terjesztés főbb területei:
    • korunk teológiai kérdései, különösen az ökuménikus mozgalom
    • korunk tudományos és kulturális kérdései
    • magyarságismeret, a magyar kultúra értékeinek terjesztése
    • az európai magyar protestáns gyülekezetek
    7.§. A Társaság az Európában működő magyar református, evangélikus és közös protestáns gyülekezetek, a Katolikus Magyar Értelmiségi Mozgalom (a Pax Romana magyar tagszervezete), valamint az Európai Magyar Evangéliumi Ifjúsági Konferencia tevékenységét figyelemmel kíséri, és velük az együttműködést szorgalmazza.
    8.§.  A Társaság székhelye: Bázel

II. Tagság

    9.§. Tagként azok a személyek vehetők fel, akik a Társaság céljaival, alapelveivel egyetértenek és tevékenységét támogatják. A belépési kérelmet írásban kell az elnökséghez intézni, amely dönt a tag nyombani felvételéről, s ezt megerősítésre a következő közgyűlés elé terjeszti. A felvétel az elnökség határozata alapján a tagjegyzékbe való bevezetéssel válik érvényessé, a közgyűlés felülvizsgálati jogának fenntartásával (11.§., b). Kilépni a naptári év végére lehet, legalább három hónappal korábban az elnökségnek megküldött írásbeli nyilatkozattal. A közgyűlés kizárhatja azokat a tagokat, akik az alapszabályt vagy a Társaság érdekeit súlyosan sértő magatartást tanusítanak. A tagjegyzéket a quaestor (v.ö. 12.§., d) vezeti, aki a beállott változásoknak 30 napon belüli bejegyzéséről gondoskodik.
    10.§. A Könyvbarátok Körének tagja lehet minden 18. életévét betöltött személy, aki kötelezi magát a Társaság javasolta kiadványok közül évente legalább egy könyv - egy-egy példányban való átvételére. A tagság a belépési nyilatkozat aláírásával lép érvénybe és független a Társaságban viselt tagságtól. Kilépni írásban, minden év december 1.-ig lehet, legkorábban a belépést követő évben, december 31.-i hatállyal. A Könyvbarátok Köre tagjegyzékének vezetéséről, a tagok toborzásáról és a velük való kapcsolatok ápolásáról az elnökség az erre kijelölt munkabizottság (v.ö. 13.§. d) útján is gondoskodhat.

III. A Társaság szervei


1. A közgyűlés

    11.§.
    a) 
    A Társaság legfőbb szerve a tagok közgyűlése. Közgyűlést az elnökség legalább kétévenkint egyszer, lehetőleg az akadémiai napok idejére és helyére hív egybe, ezenkívül a törvény előírása szerint (ZGB, 64. szakasz), a tagok egyötödének kívánságára. A tárgysorozatot tartalmazó meghívót legalább 20 nappal előbb kell a tagok számára kiküldeni.
    b) A közgyűlés hatáskörébe tartozik:
    • a tagok felvétele és kizárása
    • az elnökség és az ellenőrző szerv megválasztása
    • a Társaság szerveinek tevékenysége feletti felügyelet, beleértve számadásaik elfogadását, és fontos okból való visszahívásuk jogát (ZGB, 65. szakasz)
    • a zárószámadás és az ellenőrző szerv jelentésének elfogadása a legutóbbi számadási időszakra, valamint a felmentvény megadása az elnökség részére
    • a költségvetés és a tagsági díj megállapítása a következő számadási időszakra
    • az elnökség határozatai elleni panaszok feletti döntés
    • az alapszabály megváltoztatása.
    c) A közgyűlés határozatképes, ha a Társaság tagjainak egynyolcad része, de legalább húsz tag jelen van. Határozatképtelenség esetén legkorábban három nap, legkésőbb 13 hónap mulva új közgyűlést kell tartani, amely a megjelent tagok számára való tekintet nélkül határozatképes. Erre a rendelkezésre a tagok figyelmét a meghívóban fel kell hívni. Az elnökség a jelen § a) pontja szerint kiküldött meghívóban kitűzheti a határozatképtelenség esetén megtartandó újabb közgyűlés idejét és helyét is, a jelen pontban foglaltak figyelembevételével.
    d)  A közgyűlésen minden jelenlévő tag egy szavazattal rendelkezik. A szavazások általában nyiltan történnek; titkos választást kell lefolytatni, ha a jelöltek száma meghaladja a választandók számát. Nyílt szavazásban az elnök nem vesz részt, de szavazategyenlőség esetén az ő szavazata dönt. Választásoknál a legtöbb szavazatot kapott jelölt(ek) tekintendő(k) megválasztottnak; ha szavazategyenlőség esetén további döntés szükséges, a választást lebonyolító elnök sorsolással dönt az egyenlő szavazatot kapott jelöltek között. Határozathozatalhoz a leadott szavazatok egyszerű többsége, alapszabályváltoztatáshoz kétharmad többsége szükséges.
    e)  Valamennyi tag írásbeli hozzájárulása egy javaslathoz közgyűlési határozattal azonos érvényű. A Társaság céljának (2.§.) lényegbe vágó megváltoztatása csak valamennyi tag beleegyezésével lehetséges.

2. Az elnökség

    12.§.
    a) 
    12.§. a) Az elnökség a Társaság központi ügyvezető, előkészítő és végrehajtó szerve. Hatásköre kiterjed mindazokra az ügyekre, amelyeket a törvény, az alapszabály vagy a közgyűlés nem utal kifejezetten más szerv hatáskörébe. A Társaságot joghatályosan az elnök és az elnökség egy aláírásra jogosult tagjának (vö. alant, d) együttes aláírása kötelezi.
    b)  Az elnökség tizenegy tagját, akik újraválaszthatók, a közgyűlés két évi időtartamra választja meg, a lehetőség szerint Európa különböző országaiból és különböző szakterületekről. Az így megválasztott elnökség további tagok kooptálásával legfeljebb tizenötre egészítheti ki létszámát.
    c) A közgyűlés választ továbbá legalább egy, legfeljebb három tanácsadó lelkészt két évi időtartamra, akik az elnökség munkájában tanácskozási joggal vesznek részt. Amennyiben a közgyűlés valamely tanácsadó lelkészi hely betöltéséről nem rendelkezett, vagy egy ilyen hely megüresedett, úgy az elnökség felkérhet tanácsadó lelkészt a következő közgyűlésig terjedő időszakra.
    d)  Megválasztása után az elnökség alakuló ülést tart, amelyen saját kebeléből elnököt, egy vagy két alelnököt, jegyzőt, quaestort (pénztárost) választ, és esetleg további tagokat kooptál (vö. fent, b), majd kijelöli az aláírásra jogosultakat.
    e) Az elnökség a felsorolt és esetleges további feladatkörök ellátására saját kebeléből 5-7 tagú ügyvezető bizottságot választhat, melynek munkáját egyik tagja, mint ügyvezető elnök koordinálja.
    f) Az elnökség az elnök - akadályoztatása esetén a rangban idősebb alelnök - meghívására, vagy négy elnökségi tag kívánságára tart ülést. Az elnökség határozatképes, ha tagjainak fele jelen van. Minden jelenlévő tag, az elnököt beleértve, egy szavazattal rendelkezik; szavazategyenlőség esetén a javaslat elutasítottnak tekintendő. Amennyiben egy, írásban vagy más alkalmas módon valamennyi elnökségi tag elé terjesztett javaslathoz az elnökség tagjainak háromnegyede kifejezetten hozzájárul, úgy ennek megtörténte elnökségi határozattal azonos érvényű.
    g) Az elnökség tevékenységéről a közgyűlésnek jelentést tesz, a lejárt időszak zárószámadását és az ellenőrző szerv jelentését jóváhagyásra a közgyűlés elé terjeszti.

3. A munkabizottságok

    13.§. Az elnökség a Társaság egyes tevékenységi ágaival kapcsolatos vagy általános adminisztrációs jellegű feladatainak elvégzésére a szükséghez képest munkabizottságokat választ. Munkabizottság alakítható nevezetesen:
      a) az akadémiai napok programjának összeállítására
      b) az akadémiai napok rendezőbizottságaként
      c) a kiadói és könyvterjesztői lektorátus vezetésére
      d) a Könyvbarátok Köre ügyeinek vitelére
      e) az ifjúság körében végzendő munkára
      f) adminisztratív titkárságként, az iratkezelés, a raktár- és pénzkezelés, valamint a könyvelés ellátására. Az f) pontban meghatározott munkabizottságnak hivatalból tagja a quaestor, akinek feladata a Társaság vagyonának kezelése, s aki a számvitelért, a könyvek és a tagjegyzék szabályszerű vezetéséért az elnökségnek felelős.
      g) Az elnökség a Kárpát-medence országaiban végzendő szervezési és adminisztrációs munkára helyi munkabizottságot vagy jogi személyt hozhat létre.
    A munkabizottságok ügyrendjüket az elnökségtől kapott megbizatásuk keretében maguk állapítják meg.

4. Az ellenőrző szerv

    14.§.   .§. A Társaság számadásait a közgyűlés által választott három ellenőr vizsgálja felül. Ezek együtt alkotják az ellenőrző szervet, amely az elnökség útján a közgyűléshez intézett írásbeli jelentésben javaslatot tesz a zárószámadás elfogadása és a felmentvény tárgyában.

IV. Pénzügyek

    15.§.  A Társaság kiadásainak fedezésére szolgáló eszközök:
      a) a közgyűlés által megállapított tagdíjak
      b) a tagok önkéntes hozzájárulásai
      c) más természetes vagy jogi személyek adományai
      d) a találkozók, egyéb rendezvények, és a kiadói és könyvterjesztői tevékenység bevételei.

V. Zárórendelkezések

    16.§.  A Társaság feloszlatása esetén fennmaradó vagyon a budapesti református Ráday Könyvtár részére adandó át azzal a meghagyással, hogy azt a legutóbb hivatalban volt elnök és jegyző javaslata alapján, a Társaság céljainak figyelembevételével kell felhasználni. A Társaság dokumentációs anyagának megőrzéséről ugyanilyen módon kell gondoskodni.
    17.§.  .§. Ez a német eredetiben és magyar fordításban készült alapszabály az 1992. szeptember 26.-án Bázelben tartott közgyűlés határozata szerint az 1982. május 18.-án Wirtzfeldben (Belgium) elfogadott alapszabály helyébe lép. A 12.§. c) pontját módosította és a 13.§. g) pontját beiktatta a Gyulán 1995. április 17.-én tartott közgyűlés. A 14.§.-t módositotta a Berekfürdőn 1998. április 26.-án tartott rendkívüli közgyűlés. Az 5.§.-t, a 6.§.-t, a 11.§. d) pontját, a 13.§. c) pontját, a 15.§. d) pontját módosította és a 12.§. e) pontját beiktatta a Torre Pelliceben 1999. május 9.-én tartott közgyűlés. A 9.§.-t módosította a Schloss Beuggenben 2005. május 3.-án tartott közgyűlés.

Basel, 2005. május 7.

Jaskó Tamás elnök
Vajda Zsuzsanna jegyző

© 2009 Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem | Minden jog fenntartva | © WEB-design: Deák Péter |